Főoldal


Könyvajánló Bujdosó Géza – Kalmár Klementina:

Termesszünk diót!

c. e-könyvéhez

A Szaktudás Kiadó Ház Zrt. gondozásában megjelent a Termesszünk diót! c. e-könyv. A kiadvány segítséget nyújt a dióültetvény tervezésében, fajtaválasztásában, a művelési rendszer kialakításában, illetve a sikeres termesztési és növényvédelmi technológia megvalósításában árutermelő gyümölcsültetvény tulajdonosok számára.

Továbbá hasznos praktikák találhatók benne kert tulajdonosok, diókedvelők, hobbi kertészek és Mindazok számára, akik közelebbi kapcsolatba szeretnének kerülni ezzel a csodálatos gyümölcsfajjal. A diófajták részletes ismertetése mellett számos, könnyen megvalósítható információt tartalmaz a könyv a diófák ápolásáról (metszés, öntözés, növényvédelem, növényvédelmi terv, szüret, áruvá készítés) is. Ajánljuk a sikeres dióültetés előtt és diófák fenntartása esetén, az e-könyv ára (bruttó 2800 Ft) kevesebb, mint egy dióoltvány ára.

A kiadvány megvásárolható az alábbi linken:

Termesszünk diót!


Szolgáltatásaink

Rendezvényeket tartunk héjas és csonthéjas gyümölcsfajok témakörében, de metszési bemutatókat is szervezünk. Aktuális rendezvényeinkért kövessék oldalunkat Facebook-on is! Amint lehet, folytatjuk a rendezvények sorát!

Tevékenységünk leginkább ismeretátadáson alapszik, mely keretében kisebb csoportoknak tartunk workshopokat / szakmai konzultációkat. Ezen alkalmak során tematikusan felépített előadásokban mutatjuk be az adott gyümölcs termesztését, annak nehézségeit, kritikus pontjait, kihívásait. Gyümölcsfajonként külön szervezzük rendezvényeinket, illetve külön kérésre más elrendezésben is vállaljuk szakmai ismereteink átadását. Esetenként gyakorlati bemutatóra is alkalom nyílik. Számunkra fontos a személyesség tanácsadáskor: ez a kulcsa a problémák, nehézségek pontos megismerésének, a megfelelő beavatkozás megtervezésének, ezért egyéni konzultációra is lehetőség van.


Levéltetvek ellen

A jóidő beköszöntével a levéltetvek is megjelentek gyümölcsfáinkon. Az idei időjárás rendkívül kedvező a szaporodásukhoz, így aki nem tudott az első nemzedékük ellen védekezni, az már a tömeges megjelenésükkel küzd. (Évente akár 10 nemzedék is lehet, exponenciális szaporodási rátával.)

A levéltetveknek számos faja él kertjeinkben, gyümölcsöseinkben, mindnek mások a kedvenc gazdanövényei. Közös tulajdonságaik, hogy a fiatal hajtásokon, leveleken szívogatnak, ezzel okozva kárt növényeinkben, és így terjeszthetik a vírusokat is. Akinek szilvája, őszije vagy kajszija van, az tudja, hogy a himlővírus mekkora kárt tud okozni, de a mozaikvírusok, törpülést okozó vírusok és más betegségek is levéltetvek útján terjednek leghatékonyabban. Ebből kiindulva a ritkításuk, a terjedésük és a felszaporodásuk is megakadályozandó.

A fiatal hajtások görbülése, a vitorlalevelek fonák felé történő csavarodása, korompenész jelenléte vagy hangyák megjelenése utalhat levéltetvek szívogatására. Ilyenkor már szemmel is láthatók a fekete, sötétbarna, vagy sárgás-zöld tetvek. Permetezésre használhatunk paraffin vagy napraforgó olajat, káliszappant, piretroidokat, cipermetrint, deltametrint, lambda cihalotrint, acetamiprint, flonikamidot és egyéb hatóanyagokat tartalmazó készítményeket. Ezek mindegyike szabadon forgalmazható, egy része ökológiai termesztésben is használható, egy része nem veszélyes a méhekre sem, így minden termelő megfelelően tud védekezni.

A levéltetvek elleni védekezés lényege, hogy az első tünetek megjelenésekor megakadályozzuk az elszaporodásukat. Bő permetlével, jó porlasztással, nagy levegőmennyiséggel permetezzünk, hogy a fonákon megbúvó petéket, imágókat is érje a vegyszer.


A kajszi metszéséről

Gyakran hallani, hogy a kajszit nem metszük, mert elpusztul. Ez sajnos igaz is, ha a hagyományos, téli metszést alkalmazzuk. A metszés jótékony hatásait azonban mégis érdemes kiaknázni, ám ehhez egy kis szakértelem is szükséges. Metszéssel tudjuk a gyümölcsfáinkat a megfelelő méretben megtartani, ezzel segítjük a növény fényellátottságát, a növényvédőszerek megfelelő hasznosulását. Metszés hiányában gyümölcsfáink felkopaszodnak, kiritkulnak, túlságosan elsűrűsödnek, így csökken a termésmennyiség, és nő a fertőzések kockázata. A gyümölcstermesztők örömére a metszés kiváló eszköz a gyümölcsök méretének megnövelésére is.

A metszés alapvető feladata a koronaszerkezet, valamint a termőfelület kialakítása. Számos koronaforma létezik, kajszi esetében a váza forma a legelterjedtebb. Az őszibarackhoz hasonlóan sudár nincs, 3-4 vázágat hozunk létre. Ezeken lehetnek további elágazások, a lényege a korona belsejének tisztán tartása. Ennek egy módosított változata a „javított váza”. Ez alkalmasabb intenzív termelésre: kisebb a fák mérete, hamarabb termőrefordul, könnyebb bánni vele, nagyobb állománysűrűséget lehet kialakítani. Ennél a típusnál 6-8 vázágat nevelünk elágazás nélkül. Ezeken a karokon kialakuló nyársakon, vesszőkön termelünk.

Mielőtt nekiállunk kajszisunk megmetszénének, néhány alapszabályt érdemes megismerni:
  • Kajszit csak vegetációs időben metszünk (gyors sebgyógyulás).
  • Tiszta, éles célszerszámmal dolgozunk (a fertőzések elkerülése érdekében).
  • Inkább nagyobb metszési sebeket ejtünk, de kevesebbet.
  • Minél hamarabb kezelni kell a sebeket (fasebkezelő vagy gombaölőszeres permetezés).
  • Őszi/tavaszi metszés erős hajtásnövekedést eredményez.
  • Nyári metszés gyenge hajtásnövekedést.
  • A fenti szempontokat figyelembe véve, legszakszerűbben akkor járunk el, ha egy virágzás előtti tavaszi metszést (fehérbimbós állapotban, akár virágzásban is) egy nyári (gyümölcsszedés után közvetlenül) metszéssel egészítünk ki. Ha mindkét műveletet elvégezzük, akkor tisztább, ritkább koronát kapunk, nem nő olyan nagyra a fánk, valamint így a legkisebb az esélye a pusztulásnak. A metszés során először a láthatóan beteg vagy száraz részeket vágjuk le. Ezeket a sötétebb színükről, ráncos kérgükről, esetleges folyásokról, sebekről ismerhetjük fel. Az ilyen koronarészeket el kell távolítani a gyümölcsfák közeléből és elégetni a betegségek terjedését megelőzendő. Ezután következnek a vízhajtások és a sarjak. Ezek olyan vesszők a korona belsejében vagy a gyökérnyaknál, melyek egy év alatt nőnek meg, nem alkotják a korona szerves részét, és csak elszívják a fa tápanyagait. A különböző rovarok, gombák nagyon szeretik az ilyen gyenge szöveti felépítésű, nedvdús hajtásokat, mindenképp meg kell szabadulni tőlük. Ezekkel egyidőben vágjuk ki a korona belseje felé induló vesszőket, melyek sűrítenek, árnyékolnak. Ha ezekkel végeztünk, akkor kezdődik csak a ritkító metszés. Áganként, a törzstől a végek felé haladunk. A kajszi vezérvesszőit mindig „hegyezzük”, vagyis a középső vesszőt meghagyjuk, a konkurenseket tőből eltávolítjuk. Célunk a minél kevesebb elágazás létrehozása. Ezzel a módszerrel rengeteg termőnyárs képződik, melyeken jóminőségű, nagy termést nevelhetünk. A fák végleges magasságának elérésekor vágjuk csak le a vezérvesszők végeit, mindig egy mellékvesszőt meghagyva.

    Bátran álljunk neki kajszifáink metszésének, még ha bizonytalanok vagyunk is: egy rosszul metszett fa is jobb, egészségesebb, mint egy teljesen magára hagyott.

    Mit kezdjünk a fagykárral?

    Mindenki észrevehette, hogy az idei év kicsit más, mint amit megszoktunk. Nem csak a járványhelyzet miatt, hanem mert ez az év az elmúlt évtized legszárazabb tavaszával köszöntött ránk. Mindenki öntöz: zöldséget, gyümölcsöt, még a gabonát is aki teheti. Ami a nagyobb gondot jelenti a gyümölcstermelőknek, az inkább a tavaszi fagy gyakoriságának növekedése. Idén a mandula virágzásának kezdetétől mostanáig (ápr. 27.) 13 fagyos hajnalt számoltam Pest megye déli részén. A legerősebb lehűlés -8°C volt, de ma reggel is -4°C-ot mértünk. Manduláink 100 %-ban, kajszijaink 95 %-ban, szilváink, cseresznyéink 70%-ba, meggyeink 50%-ban szenvedtek fagykárt a virágzás alatt. Ezek pont azok a fajok, melyeket a fagyvédelmi öntözés tönkretenne, a fagykár csökkentésére ajánlott szerek pedig nem szívódnak fel (mert a virágzás megelőzi a levélbontást).

    Ilyen esetben két megoldás van: az egyik a gondos tervezés, melyet nem győzünk minden rendezvényünkön hangsúlyozni. Tavaszi fagyoktól ritkán súlytott termőhely, kissé kötöttebb talaj, későn virágzó, nagy hidegigényű fajták választása segít a kisugárzási fagyok kártételét csökkenteni, vagy meg is szüntetni. Mediterrán származású fajták telepítése például növeli a fagyvédelmi eljárások szükségességét, növeli a kockázatot és a kiadásokat. Ezzel már át is tértünk a másik megoldásra, az aktív fagyvédelemre. Szalmabála égetés, vontatható kazánok, fagyvédelmi gyertyák állnak a termelők rendelkezésére. Mindegyik jó megoldás lehet, a lényeg az, hogy a fagy beállta előtt már növelni tudjuk a levegő hőmérsékletét. -5-6°C-ot még ki lehet fűteni, hidegebbet nehezebb, vagy nem is érdemes. Ha a fagyvédelem költsége elviszi a várt bevétel nagyrészét, akkor ki kell számolni, hogy megéri-e egyáltalán.

    Ha a fagyok elvitték a termés nagyrészét, akkor már nincs mit tenni, fel kell készülni a folytatásra. A termés nélküli év is év, a fák akkor is igénylik a vizet, tápanyagokat, növényvédelmi permetezéseket. Ilyenkor a termésre fordítandó anyagok és energia nem használódik fel a gyümölcsfában, ezért fokozottabb lesz a hajtásnövekedés. Több rügy hajt ki, azok erősebbek lesznek. Éppen ezért fokozottan kell figyelni a korona alakításra, és méretkorlátozásra. Erősebb tavaszi metszés és egy kiegészító augusztusi zöldmetszés is indokolt. Ilyenkor el lehet végezni azokat a nagyobb beavatkozásokat (ágak visszavágása, ifjítás, stb.), amiket egyébként a terméskiesés elkerülése miatt csak halogatunk. Csökkent bevételek mellett senki sem szívesen költ még erre is, de amit idén kispórolunk az ültetvényből, az a következő két év termését veszélyezteti. Elég az időjárás jelentette kockázat, tegyünk meg amit tudunk, hogy ültetvényeink mindent megkapjanak, ami a jó terméshez szükséges!